Az osztott rendszerű klímaberendezések általában két fő egységből állnak: egy beltéri és egy kültéri részből. Ezeket rézcsövek kötik össze, amelyeken keresztül egy hűtőközeg áramlik. A hűtőközeg kitágulása és összenyomása révén a kompresszorral együttműködve valósítja meg a hőátadást a két egység között. A lakásból kivont hő a kültéri egységen keresztül távozik. A beltéri egység ventilátora a szoba levegőjét áramoltatja a hűtőközeg által lehűtött belső hőcserélőn keresztül, ami hűti a levegőt a lakásban. 

Gyakran tévesen gondolják, hogy a klímaberendezések használata során friss levegő jut be a lakásba. Valójában teljesen zárt rendszerként működnek, ezért rendszeres szellőztetésre van szükség, még hűtés közben is. Ennek oka, hogy a lehasznált levegő rossz közérzetet és fejfájást okozhat. Az elektromos vezetékek összekötik a beltéri és kültéri egységeket, biztosítva a készülék áramellátását és vezérlését.

A klímaberendezéshez tartozik a cseppvízcső is, amelyet a falban vagy kábelcsatornában lehet elvezetni. Feladata a beltéri egységben keletkezett nedvesség elvezetése. A cseppvízrendszer ellenőrzése fontos, mivel a vízben port és más szilárd anyagok is felhalmozódhatnak. Dugulás esetén a víz a beltéri egységnél, a falon kezdhet lefolyni, ami kellemetlenségeket okozhat.

Gyakran vita tárgya, hogy milyen hőmérsékletre állítsák a klímát a távirányítón. Sokan úgy gondolják, hogy a klíma hideget fúj, míg mások szerint pont jó a hőmérséklet. Valójában mindegyik klíma ugyanolyan hőmérsékletű levegőt szállít, tehát nem a levegő hőmérsékletét állítjuk, hanem a be- és kikapcsolási pontokat.

A klímaberendezések típusától függetlenül általában 10-14 fokos hideg levegőt szállítanak. A távirányítóval a be- és kikapcsolási hőmérsékletet, valamint a hűtés intenzitását (ventillátor fokozatát) lehet szabályozni, de a kifújt levegő hőmérsékletét nem.

Amikor klímaberendezést vásárolunk, fontos szempont a jövőbeli energiafogyasztás becslése. A légkondicionáló energiaigénye nagyban függ a teljesítményétől és a használat módjától. Az inverteres klímaberendezések, amelyek kínálatunkban is megtalálhatók, energiafogyasztása jelentősen alacsonyabb, mint a régebbi „on-off” technológiájú modelleké. 

Ha a belső hálózat elbír egy porszívót, akkor valószínűleg egy klímaberendezést is képes kezelni. Modern épületek esetében egy 2,5-3,5 kW közötti teljesítményű klíma szabványos hálózatokon is működhet. Fontos megjegyezni, hogy a klíma névleges hűtő- és fűtőteljesítménye nem azonos az áramfogyasztásával. Például egy 3,5 kW-os inverteres klíma nem fogyaszt 3,5 kW áramot, hanem ennél lényegesen kevesebbet, körülbelül 1000-1200 kWh-t, amely a használat időtartamától és gyakoriságától függ.

Egy átlagos helyiség esetében a teljes nyári szezonban a klíma használata nagyjából 25 000 Ft plusz költséggel járhat.

Manapság az inverteres klímák dominálják a piacot, mivel működésük lényegesen modernebb és hatékonyabb, mint a régebbi „on-off” klímáké. Az inverteres klímák soha nem kapcsolnak be vagy ki teljesen, így elkerülhető az a hirtelen áramlökés, amely az elektromos hálózatot jelentősen megterhelheti. Az inverteres technológia folyamatos szabályozást tesz lehetővé, ami azt jelenti, hogy a klíma mindig pontosan annyi teljesítménnyel működik, amennyire a körülmények szükségessé teszik. Ez a folyamatos szabályozás lehetővé teszi, hogy a berendezés energiahatékonyan üzemeljen, és a kívánt hőmérsékletet pontosan fenntartsa.

Mi az a H tarifa?

• • Egy gazdaságos és környezetbarát, megújuló energiát használó berendezésekre vonatkozó villamosenergia szolgáltatás.
  • Október 15-től április 15-ig vehető igénybe, de a nap 24 órájában rendelkezésére áll.
  • Főleg fűtésre ajánlott – fűtési idényben a kedvezményes H tarifa kerül kiszámlázásra, míg az ezen kívüli időszakban (pl. nyáron hűtési üzemmódban) normál A1-es tarifa.
  • Díja 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé.
  • Külön mért, kéttarifás mérőberendezés (2 villanyóra) szükséges hozzá.

Milyen készülékekhez igényelhető a H tarifa?

• • Megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható.
  • Fan-coil-os hőszivattyús vagy direkt elpárolgású hőszivattyús klímás rendszerekhez használható fűtés esetén.
  • Split klíma berendezések esetében olyan készülékekre érvényes, amelyekre a minimum COP értéke 3.

Mi az a GEO tarifa?

• • Egy környezetbarát, megújuló energiát használó berendezésekre vonatkozó villamosenergia szolgáltatás vezérelt csatlakozási ponttal rendelkező      fogyasztóknak, ami egy vezérelt, külön felszerelt villanyórát jelent. A mérési hely kialakításáról a fogyasztónak kell gondoskodnia.
  • Egész évben használható, kivéve naponta 2 x 2 órára szünetel az áramszolgáltatás (8.00-10.00 illetve 16.00-18.00 között), tehát ebben az időszakban a fűtés is szünetel.
  • Ajánlott felületfűtés / felülethűtés hőleadóval ellátott rendszerhez, ill. nagy hőtároló tömeggel rendelkező épületekhez.
  • Díja 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé.

Milyen készülékekhez igényelhető a GEO tarifa?

• • Csak hőszivattyús berendezésekre, ezen belül egyes klímaberendezésekre igényelhető, mellyel fűteni és hűteni lehet. 2-6 kW közötti névleges fűtőteljesítmény esetén a minimum SCOP érték: 4.1, míg 6,1-12 kW közötti névleges fűtőteljesítmény esetén a minimum SCOP érték: 3.8

2013 januárjától az Európai Unióban a légkondicionáló rendszerek energetikai adatainak számításában az EER és COP értékek helyett a szezonális hatékonyságon alapuló SEER és SCOP szabványokat alkalmazzák. Az ErP irányelv módosításai pontosabb információkat nyújtanak a fogyasztóknak a 12 kW-nál kisebb névleges teljesítményű légkondicionálók és hőszivattyús rendszerek valódi hatékonyságáról.

A Szezonális Energiahatékonysági Tényező (SEER) a berendezés teljes energiahatékonyságát méri a teljes hűtési szezonra vonatkozóan. Kiszámításához az éves hűtési igényt kell elosztani az éves áramfogyasztással.

A Szezonális Teljesítmény Együttható (SCOP) a berendezés teljes teljesítményét jellemzi a teljes fűtési szezonra vonatkozóan. Kiszámításához a referencia éves fűtési igényt kell elosztani a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.

Az olyan tartós fogyasztási cikkek szavatosságát és jótállását mint a légkondicionálók, 2021. január elsejétől, a 270/2020.(VI. 12.) Kormány rendelet, és a 18/2020.(VI. 12.) ITM rendelet szabályozza. 2021.-től nincs olyan jogi fogalom, hogy garancia, helyette szavatosság és jótállás van, az eddigiekhez képest, a fogyasztók számára kedvezőbb feltételekkel.
A törvényileg kötelező jótállás időtartamát az ár függvényében, sávosan határozták meg:

• 10.000 – 100.000 Ft között 1 év kötelező jótállás
• 100.000 – 250.000 Ft között 2 év kötelező jótállás
• 250.000 Ft felett 3 év kötelező jótállás

Ezen felül a gyártók különböző extra garancia programokkal szolgálnak vevőik részére:

• Daikin: Kiterjesztett garanciaprogramjuk a Stand By Me 5 év (3+2) garanciát biztosít.
• Gree: A Gree légkondicionálókra 2021-től a forgalmazó 10 év jótállást biztosít. A kiterjesztett jótállás feltétele az éves kétszeri karbantartás és a készülék regisztrációja a gree magyarország oldalán.
• Fisher:  A törvényi előíráson felül 3 év garanciát ad a márka. A készüléket regisztrálni kell a www.fisherklima.hu/klimaregisztracio oldalon. Csak az interneten regisztrált berendezésekre és a regisztrációs felület kötelező rovatainak kitöltése esetén érvényes a garancia. Az internetes regisztrációra a berendezés beüzemelését követő 9 naptári napon belül van lehetőség.
• Midea: – 
• AUX:Lakossági légkondicionáló termékeikhez a Gammához, a Deltához és az Omegához 3+7 év kiterjesztett, összesen tehát 10 év szavatosságot vállalnak. Az első 3 év alatt rendeltetésszerű telepítés és használat, továbbá rendszeres karbantartás mellett bármilyen problémára érvényesíthető a szavatosság, ezt követően pedig esetleges kompresszorhibákra vonatkozik a kiterjesztett szavatosság.